Get Adobe Flash player

postheadericon A tojótyúkok tápanyagigénye

A  tojótyúkok átlagosan  250-280 tojást termelnek évente - bár a mi tyúkjaink eddig minden nap tojtak. A tojás 16,3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz. Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét és 1,8 g kalciumot ad le. A tojás előállítása energia-, fehérje- és ásványi anyag-igényes.

 

A tojótyúk energiaigénye és ellátása:
A könnyűtestű (1,3-1,8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ metabolizálható (anyagcserében hasznosuló) energia naponta. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os.
A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza. Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg metabolizálható energiatartalom elegendő, az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti. A tojóhibridek már a 10 MJ/kg tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek.
A könnyűtestű tojóhibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezhetünk. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica, búza, árpa, zab) megoldhatjuk, zsírkiegészítést nem igényelnek. A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány- alapanyag. A zab linolsav-tartalma is kedvező, jó hatással van az ivari életre, ezért különösen tenyésztyúkok takarmánykeverékében előnyben részesítik.

Fehérjeigény és - ellátás:
Egy könnyűtestű tojóhibrid napi nyersfehérjeigénye  11,2 g. A takarmányok energiaszintjétől függően a tojótápban 15,5-18,5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsődleges limitáló aminosav, a lizin a másodlagos, vagyis ezek nélkül nem fognak tojni . A napraforgó gazdag metionin- és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára, takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethető. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt, mert a tojótápban 4,0-4,5 % rostszint is megengedhető. A repce erukasav-tartalma a barnahéjú tojást termelő tyúkok tojásának halízt kölcsönözhet. A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetű fehérje- takarmányokkal (szójadara, napraforgódara, repcedara, csillagfürt, lóbab, borsó, lucernaliszt) kielégíthető, állati fehérjét nem, vagy csak kis mennyiségben, az aminosavellátás érdekében igényel.


A tojótyúk ásványianyag- igénye:
A tojótyúk sok kalciumot igényel, mivel minden tojással 1,8-2 g kalcium ürül ki a szervezetből. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium- leadás. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os, így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g, ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent. A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül. Ilyen mennyiségű kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészből fedezni. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészből fedezi, ha tökéletes a takarmány kalciumellátása. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levő mészkészlet felét lebontja, ez kb. 4-6 tojásra elegendő. Ezt követően a termelt tojás héja elvékonyodik, majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni.
Egy tojás előállításához 3,3 g kalcium szükséges. Ennek megfelelően a kistestű tojóhibrid 3,2-3,5 % kalciumot igényel takarmányában. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás, 7,5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét, csökkenti a takarmányfelvételt. Nyári időszakban a kalcium-kiegészítést célszerű 10-15 %-kal növelni, számítva arra, hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat.
A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet, (Ca CO3) használjuk, amelynek kalcium tartalma 37-40 %. A takarmánymész az emésztő-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel, nagyobb ütemben, mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik, így a kalcium egy része a szervezetből kiürül. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerű lassabban oldódó mészkőgrittel vagy kagylóhéjjal megoldani. Ezeket külön etetőben helyezhetjük a tyúkok elé. Nyári időszakban és a tojástermelés végső szakaszában a fokozott kalcium- igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag, kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkőgrittet a takarmányra szórni.
A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz. A tojótyúk takarmányában 0,50-0,55 % összes foszfor, vagy 0,32-0,35 % hasznosítható foszfor elegendő. A foszfor túladagolása káros, csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot, nem utolsó sorban környezetszennyeződést okoz. Tojótápokban 0,3-0,35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos. Nagyobb dózisa növeli a bélsár víztartalmát és fokozza az alom elszennyeződését.
A mikroelemek közül tojástermelésnél elsősorban a cinkre és a mangánra van szükség.
A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium- és foszforforgalom miatt, valamint lényeges az A- és E-vitamin a tenyésztojás termelése során.
Az egységes 0,5 %-os tojópremixek a nyomelem- és vitaminigényt , a komplett premixek a foszfor és a só , a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik. Ez utóbbiak a tojótáp 5-10%-át képezik. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani, jelenléte a tojás szikképzodéshez elengedhetetlen. A tojótyúkok takarmányában 1,2-1,5 % linolsavtartalom szükséges. A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav- kiegészítésről nem kell gondoskodnunk, mert a kukorica bőven tartalmaz linolsavat.
forrás: www.katki.hu

cikkajánló
10 tény a gilisztákról

10 tény, amit jó tudni a gilisztákról

1.Ha kettévágunk egy gilisztát, az egyik fele valószínűleg elpusztul, a másik fele pedig megmarad és újranöveszti magát, de nem lesz belőlük két giliszta.

2....


bővebben >>>